Az idei TINLAB-URBAN21 konferencia központi témája egy olyan kérdés volt, amely egyre égetőbb a települések többsége számára. A hazai települések jelentős része mára folyamatosan veszít népességéből. Ráadásul azok a lakosok, akik úgy döntenek, hogy máshová költöznek, jellemzően a fiatalabb, magasabban képzett társadalmi rétegekből kerülnek ki. A folyamatos népességcsökkenés és a tehetségek elvándorlása súlyos negatív következményekkel jár a települések és a maradók számára. Azok a települések, amelyek nem képesek adekvát válaszokat adni erre a kihívásra, véglegesen leszakadnak.
A konferencia résztvevőit Hollósi Szabolcs, a házigazda Hálózat a Regionális Fejlesztésért Alapítvány elnöke köszöntötte, majd Szebeni Dávid, a Településfejlesztési Szövetség elnöke adott elő arról, hogy milyen tényezők határozzák meg a települések életét a következő években.
A rendezvény főelőadója Steigervald Krisztián generációkutató volt, aki rendkívül közvetlen stílusban és humorral fűszerezve beszélt arról, hogy globális kultúraváltás történik, aminek az eredménye, hogy megváltoztak a közös tereink, a közös kultúránk, az illemszabályokat is át kellett ültetni a virtuális térbe. Beszélt a generációk közötti különbségekről, például arról, hogy ma már más a cél a neveléssel, a gyerekeket demokratikus családrendben, partneri viszonyrendszerben neveljük, nem hierarchikusban. Mindeközben egy felmérés szerint a mai tinik információterhelése 13500-szorosa, mint az 1960-as évekbeli tinédzsereknek. A szülők felelőssége pedig, hogy miként tudnak olyan mintát adni a gyereknek, ami segíti őket a bizonytalan környezetben is? Előadásában többször kiemelte a közösség erejét, és a babyboomer generáció jelentőségét, akik hidat tudnak képzeni a közösségorientált és az énközpontú generációk között.
A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) a 2021-2023-as időszakban 11 kísérleti fejlesztést támogatott olyan területeken, mint a gamifikáció a digitális kultúra oktatásában, transzformációs turizmus, aktív idősödés, természettudományos élményközpont, munkavédelem a joggyakorlatban. A március 21-i konferencián bemutatkoztak a tavalyi felhívásra jelentkezett újabb nyertes innovációk ötletgazdái, akik a konferencia központi témájához kapcsolódóan izgalmasnál izgalmasabb fejlesztési elképzelésekről számoltak be a résztvevőknek.
Volt, aki a szociális farmok működtetéséről beszélt, volt a sportolók továbbtanulásához kapcsolódó projekt, a kislányok matematikai kompetenciafejlesztését célzó innováció, illetve olyan innovátor is, aki a hátrányos helyzetű fiatalok fejlesztése kapcsán mutatta be elképzeléseit. A társadalmi innovátoroknak 6 hónap áll majd rendelkezésükre, hogy a TINLAB támogatásával megvalósítsák projektcéljaikat. Az innovációk kapcsán Hollósi Szabolcs is kiemelte előadásában a közösség szerepét: „Tudjuk, hogyha egy innovációs fejlesztést egy már működő közösségre helyezzük és ott valósítjuk meg, ott sokkal nagyobbak az esélyek, minthogy kitalálunk egy bármilyen jó ötletet, de nincs mögötte kapcsolat, nincs mögötte közösség.”
Egy, már működő szociális projektről Varga Andrea, Miskolc MJV alpolgármestere számolt be. Miskolc is szembesült azzal a problémával, hogy a lakosság egy része elvándorolt a városból, és a leszakadó városrészek mozgatása nagyon nehézkessé vált. A bemutatott 4IM projekt a szociális és foglalkoztatási szolgáltatások célzott összehangolását biztosítja, a társadalmi felzárkóztatás érdekében. A két kísérleti városrészben (Bábonyibérc és Tetemvár) a projekt eredményeként javulnak a gazdasági és életkörülmények, a lakosokban pedig tudatosul, hogy cselekedhetnek körülményeik javítása érdekében.
Kézy Béla, a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda ügyvezetője Tehetségmegtartás és tehetségvonzás európai példái című előadásában foglalkozott azzal, hogy mekkora verseny folyik a tehetségekért, mit jelent az egyedi városmárka, mit tehetnek a települések azért, hogy olyat nyújtsanak a lakosoknak, ami miatt nem költöznek el. Európai városok jó példáin keresztül mutatta be a tehetségvonzás- és megtartás eszköztárának sokszínűségét és hatékonyságát.
Ezen témakörhöz kapcsolódva egy kerekasztal beszélgetés is zajlott, ahol az ország különböző részeiből, és különböző szakterületekről érkező szakemberek beszéltek arról, hogy mit is jelent számukra a tehetség, kinek a feladata a tehetségek támogatása, illetve mi lehet a szerepe az alulról jövő kezdeményezéseknek.
Balázs Bálint urbanista-építészmérnök, az ETE PhD hallgatója előadásában azzal foglalkozott, hogy milyen társadalmi innovációk járulhatnak hozzá a hazai településstruktúra átalakulásának monitorozásához, egyben milyen lehetőségeket nyújt mindez a településfejlesztés számára.
A konferencia egyik fontos üzenete Hollósi Szabolcs, a HÁRFA Alapítvány elnökének Carlos Modeastól származó idézete volt: „Az Európai Unióban sokkal több pénzt kell fordítanunk a társadalmi innovációra; nem azért, mert trendi, hanem mert hiszünk abban, hogy az innováció jövője a társadalmi innovációról szól.”
A ceglédi TINLAB-URBAN21 konferenciáról készült teljes felvétel visszanézhető a TINLAB YouTube csatornáján.
A rendezvény a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosító számú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” című projekt keretében jött létre. A projektről bővebb információt a www.tinlab.hu oldalon olvashatnak.