Pillanatfelvétel – a társadalmi innovációs ökoszisztéma hazai helyzete

Pillanatfelvétel – a társadalmi innovációs ökoszisztéma hazai helyzete

Hárfa > Hírek, események > Pillanatfelvétel – a társadalmi innovációs ökoszisztéma hazai helyzete

Fotó: Rusznák Gábor / ELTE

2025. november 5-én az ELTE INNOVÁCIÓS NAPOK 2025 keretében megrendezett, a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) „Közös Pontok: Társadalmi Innovációk a Gyakorlatban” című konferenciájának keretében számos érdekes és inspiráló szakmai előadást hallgathattak meg a jelenlévők. Az eseményen panelbeszélgetés keretében a társadalmi innovációs ökoszisztéma hazai helyzete, a társadalmi jóllét szolgálatában álló kutatásokról tartott tudományos pitchek, a kutatás és piac sikeres együttműködéseinek jó gyakorlatai kerültek bemutatásra.

A program nyitó panelbeszélgetését – „Pillanatfelvétel – a társadalmi innovációs ökoszisztéma hazai helyzete” – Juhász Adriána a TINLAB mentorhálózatának egyik társadalmi innovációs mentora, Encs Város alpolgármestere moderálta. A panelbeszélgetés résztvevői különböző területekről érkeztek:

  • Németh Mónika, nemzetközi pályázati tanácsadó, Grants Europe Consulting
  • Szalay Orsolya, vezető, sokszínűségi vezető, Erste Bank Hungary Zrt. Social Banking
  • Tüskéné Arnóczi Rozália, osztályvezető, Kulturális és Innovációs Minisztérium

A résztvevők és a moderátor bemutatkozása után a társadalmi innováció magyarországi helyzetét és jövőjét járták körül a paneltagok. Ennek mentén a társadalmi innovációs ökoszisztéma hazai lehetőségeit és problémáit vizsgálták meg előszőr.

Szalay Orsolya szerint vannak lokális témák, amelyek fontos, hogy lokálisak is maradjanak. Nem mindig kell óriási hatást generálni elég, ha létrejön sok kis gócpont, amelyek a saját kis ható mezejükben érnek el hatást. A növekedés erőforrás igényes, és nem mindig szükséges.

Németh Mónika úgy látja, hogy a közösségekben kell egy helyi ember, aki mozgatja a közösséget és a helyi problémákra ad releváns választ. A társadalmi innováció szervezeti keretekbe (projektekbe) szorítása nem előnyös, mert a társadalmi innovációknak nem feltétlenül kell siker orientáltnak lennie. A pályázatokban lévő elérendő indikátorok kötötté teszik a teret, amelyben a társadalmi problémák megoldásával lehet kísérletezni. Amikor célokhoz kell hozzájárulni, abba a kísérletezés, az organikus fejlesztés nem fér bele. Azt tartaná sikernek, ha azok a társadalmi kísérletek is kapnának támogatást, amelyekben ott van a hibázás lehetősége, annak érdekében, hogy kiderüljön, érdemes-e abba az irányba menni.

Tüskéné Arnóczi Rozália álláspontja, hogy forrásért olyan (szervezet) fordul, amelynek már van kapacitása, ereje ahhoz, hogy képes legyen egy projekt folyamatot végig vinni. Nemzetközi pályázatokban ezeken a szervezeteken keresztül tudunk projekteket generálni. Ezekben a projektekben a helyi szakemberek is részt tudnak venni, de sokszor nem ők a pályázat kedvezményezettjei. Itthon még kis számú progresszív település van, amely az Európai Uniós forrásokat nagy beruházásokra akarná használni, és a helyi közösség energiáit csatornázza be a projektekbe. A pilot tevékenységekre, vagyis a kísérletezésre is vannak Európai Uniós források. A pályázatokban természetesen megfogalmazásra kerülnek célokat, de megtörténhet, hogy nem minden lesz sikeres, azonban összességében az eredmény bemutatható. A társadalmi innováció egy kísérletezési folyamat, kis lépésekben kell pilotolni. Már az is innováció, ami újszerű módon kapcsolja össze a résztvevőket.

Az elhangzottak után Juhász Adriána megosztja a saját tapasztalatait. A nagyon pici, helybeli csoportosulásokban mindig van egy-két ember, aki generálja, segíti a folyamatokat. Ha van erejük, akkor tudnak tovább, a nagyobb szervezeti szint felé haladni, de sok esetben ez nem történik meg, megmaradnak helyi szinte.

Ezt követően az előadók néhány szóval, gondolattal írták le a társadalmi innovációt.

Szalay Orsolya első gondolata a színes, majd a gyerekcipőben jár. Az innováció helyben jön létre. Lehet, hogy egy helyi probléma máshol már megoldott, de az adott helyen ez nem ismert. Replikálni kell, amelyhez szükséges, hogy legyenek fórum lehetőségek, mint amilyen a TINLAB is, ahol a tapasztalatokat, dokumentumokat meg lehet osztani. A munkája során sok összekapcsolást segített ő is elő. Úgy gondolja, érdemes lenne a szakpolitikai felületeken bátorítani a résztvevőket arra, hogy a szakmai féltékenységük ellenére is megosszák a tapasztalataikat, hogy más már ne kerüljön szembe ugyanazzal a hibával. Sokszor az információ hiány az oka annak, hogy nem tudja egy szervezet, hogy amire pályázik, azt már megcsinálta más. Ha szétszabdalt a rendszer, akkor ez nem fog megváltozni.

Németh Mónika hangsúlyozza, hogy ez egy új terület, ezért türelmesnek kell lenni. Gyerekcipőben jár, nincs hálózat. Ezért is fontos a TINLAB szerepe. Elengedhetetlen, hogy tudjanak egymásról az innovátorok. Annak a felismerése, hogy valami társadalmi innováció egy képesség. Példaként hozza a SozialMarie díjas a Hosszú létra projekt. Energiát kell fektetni abba, hogy beszéljünk a projektekről, de kevés projekt üti át az ingerküszöböt. Szükséges az edukáció, és az egymástól tanulás.

Juhász Adriána Németh Mónika gondolataihoz kapcsolódva kiemeli, hogy kevesen hívják magukat társadalmi innovátornak. Egyedül a fogyatékos ügy területén működő innovátorok használják magukra ezt a kifejezést.

Tüskéné Arnóczi Rozália az együttműködést, az egymás iránti bizalmat és az egymástól való tanulást fogalmazza meg. Ez utóbbi különösen fontos, mert ebben nem járunk az élen. Bemutatott egy 2023-2024-es hollandiai projektet, amely egy csökkenő népességű, leszakadó térségben valósult meg. Az önkormányzat annak érdekében, hogy a fiatalok számára vonzóvá tegye a települést különböző feladatokat hirdetett meg – közterület fenntartás, idősek segítése – egy digitális platformon, amely feladatok elvégzéséért a településen beváltható krediteket kaptak a résztvevők. Ez egy hosszú távon alkalmazható módszer.

Szalay Orsolya szerint az innováció a problémából, kihívásból születik, de a kíváncsi kísérletezés Magyarországon ritka. A for profit szertor felől kezd jönni egy hullám, amely nyomán innovációval tudnak új lehetőségeket teremteni. pl. cukorbetegség előre jelző rendszer.

A moderátor következő kérdése a társadalmi innovációk, innovátorok magyar társadalmon belüli értékére kérdez rá. Mit jelenítenek meg a hazai társadalomban?

Szalay Orsolya: Innovátorok nélkül szegényebb lenne a világ. Sokszínűség nem tehető pénzzé, de a sokszínű vállalatok jobb döntéseket hozna. Nem lehet még mérni azt, amit az innovátorok hozzá tesznek az életünkhöz, de a civil díjból az látszik, hogy már 13.000 ember szavaz a jelöltekre. Gazdasági szempontból az innováció nincs megbecsülve, mert direkt módon nem kimutatható a haszna.

Tüskéné Arnóczi Rozália: A társadalmi innováció nem monetizálható, de egy igazságosabb társadalmat tesz lehetővé, amire nagy az igény. A technológia innováció csak az elithez jut el, egyes társadalmi rétegek kimaradnak belőle. A társadalmi innováció lehetővé teszi, hogy az olló szűküljön, de ne csak az önkormányzatok keressék a megoldásokat, és az újszerű megoldásokat ne csupán a technológiába keressük. A társadalmi innováció megbecsültsége növekedni fog.

Németh Mónika: Az innováció a társadalmi fejlődés organikus része. Mindig vannak problémák és kihívások, és mindig lesznek, akik meg tudják oldani. Ez erősíti a cselekvőképességet, amit növelni is kell. Vitatkozik azzal, hogy pénzben nem mérhető. A nők által végzett láthatatlan munka is kifejezhető pénzben, azáltal, hogy menyibe kerülne egy adott feladat akkor, ha más végezné el, pl. takarító nő, ruha tisztító. A társadalmi innovációnál is meg kell találni a megfelelő mérőszámot.

A moderátor zárókérdésére – Milyen jövőt kívánnak Magyarországon a társadalmi innovációnak? – rövid, szívhez szóló válaszok érkeztek.

Szalay Orsolya. Fényeset, és legyenek források.

Németh Mónika: Aktívat és együttműködőt.

Tüskéné Arnóczi Rozália. Legyen igény, ami gerjeszti a folyamatot.

A kiemelt borítóképet Rusznák Gábor / ELTE készítette.

A rendezvény az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú „Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.