Félidős kommunikációs workshop a 4IM projektben

Félidős kommunikációs workshop a 4IM projektben

Hárfa > Hírek, események > Félidős kommunikációs workshop a 4IM projektben

Újabb mérföldkőhöz érkezett a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata vezetésével megvalósuló, „Miskolc a mi helyünk!” szlogent magáénak valló 4IM projekt, melynek megvalósításában a HÁRFA Alapítvány konzorciumi partnerként vesz részt. A fejlesztés célja egy olyan modell kialakítása és kipróbálása, amely a meglévő erőforrások innovatív összehangolásával, hatékonyan tudja javítani a kedvezőtlen adottságú városrészekben élők életminőségét, elsősorban a foglalkoztathatóság és a jövedelemszerzés terén.

A merőben új módszer kidolgozását segíti, a megvalósító hat tagú, nemzetközi szereplőket is magába foglaló konzorcium. A fejlesztés Miskolcon egyelőre két városrész lakóira koncentrál. Amennyiben az elképzeléseket eredmények is igazolják, a modell kiterjesztésre kerül Miskolc más városrészeire, illetve az egyik nemzetközi partner, Kassa város hasonló adottságokkal rendelkező területeire is.

Az eddigi munka egyik eredménye az intézményi környezet kialakítása, amelynek keretében megvalósul az újszerű, partnerségen és közösségi együttműködésen alapuló szolgáltatáscsomagok kidolgozása és működtetése. Idén tavasszal történt meg az ez irányú tevékenység eddigi eredményeinek értékelése és a szükséges módosítások véglegesítése. Az új szervezeti struktúrában, az innovációs központként és munkaszervezetként eddig önállóan működő Forrásközpont betagolódik a Miskolci Egyesített Szociális, Egészégügyi és Gyermekjóléti Intézmény szervezetébe. A korábbi működés tapasztalatait levonva, a hatékonyság és eredményesség javításának érdekében új funkciókkal bővül, melyek nyomán új munkatársak léptek a szervezet kötelékébe.

A sikeres munka egyik alapfeltétele a közös nyelv kialakítása: a közösen dolgozó munkatársak ugyanúgy értelmezzék a célokat és az azok elérése érdekében elvégzendő feladatokat. Nagyon fontos tényező mindezek interpretálása, a folyamatokról és eredményekről való beszéd, mind az érintett városrész lakói mind a fejlesztés eredményeivel közvetetten érintett többi városlakó irányába. Ennek érdekében A HÁRFA Alapítvány által egy kommunikációs műhelymunka megrendezésére került sor a Városháza Közgyűlési termében, ahol a projekt régi-új megvalósítói és a kapcsolódó partnerek képviselői vettek részt.

A műhelymunka alapvető íve a résztvevők tudásának, tapasztalatainak összeadása és azok közös nevezőre való hozása volt. Ezt kiválóan irányította Bernáth Gábor, kommunikációs szakember, aki jó érzékkel bontotta ki, illetve hagyta feltárulni a részvevők gondolatait. Mindezt, a téma széleskörűségére és az idő rövidségére tekintettel, feszesen, mederben tartva, és természetesen új információk és tudáselemek átadást is biztosítva tette.

A rendezvényt Varga Andrea Klára, Miskolc MJV Önkormányzatának humán területekért felelős alpolgármestere nyitotta meg, aki egyben a 4IM projekt szakmapolitikai irányításáért felel. A rövid bemutatkozó kör után, melyből kiderült mindenki számára, kinek-mi a szerepe a projekt sikeres megvalósítása érdekében, a résztvevőknek meg kellett fogalmazniuk, miként fogalmazzák meg a projekt tartalmát, illetve mi minden fog történni az elkövetkező 2 hónapban. Kiváló lehetőség adódott különböző értelmezési keretek és szakmai tartalom finomítására, az egymáshoz való csiszolódásra, amelyre formálisabb keretek között, ekkora hatékonysággal kevés esély kínálkozik.

Ezek után, az előzőekben egymás megismerésére irányuló etap során közössé vált információk alapján, a résztvevők kiscsoportokba rendeződtek. A résztvevők elvégezték projekt kommunikációja szempontjából releváns szereplők beazonosítását, majd aktivitásuk szerinti kategorizálását: aktívan ellenző, passzívan ellenző, közömbös, passzívan támogató, aktívan támogató kategóriákba rendezését. Minden csoport egy-egy kategóriát gyűjtött össze és további feladat volt az egyes szereplők, projekt iránti elköteleződésének javítása. Minden szereplő esetében be kellett azonosítani, milyen tevékenységre van szükség irányukban, hogy az egyes kategóriából az egyel pozitívabb kategóriába kerüljenek, illetve az aktív támogatók esetében az aktivitása fennmaradjon. A feladat eredményeit bemutató, csoportonkénti prezentációk tartalmából egy kommunikációs akcióterv alapját képező váz született meg.

A workshop utolsó etapjában, a korábban Miskolcon lezajlott hasonló fejlesztések kommunikációját, azok fogadtatását elemezték a résztvevők. Az eltérő életminőségű társadalmi csoportok célzott fejlesztése mindenhol neuralgikus téma. A vázolt jelenségek és folyamatok megértését nagymértékben segítette, hogy a műhelymunkát irányító kommunikációs szakember mindezeket elméleti keretbe helyzete és különböző példákat hozott mind hazai mind nemzetközi területről a különböző kommunikációs elemek használatára, a visszacsatolásként kapott reakciók kezelésére.

Mindez rávilágított arra, hogy a kommunikáció minden esetben egy elengedhetetlen, alapos előkészítést igénylő, megfelelő eszközök használatával hatékony fejlesztési eszköz, ugyanakkor komoly kockázatokat is hordoz magában. Ezek minimalizálása csak körültekintő tervezéssel és következetes végrehajtással lehetséges. A tervezés során felmerülő lehetőségekről és a hasonló fejlesztések során alkalmazott jó példákról hallgathattak meg egy átfogó előadást a jelenlévők.

A workshop a résztvevők visszajelzésének összegyűjtésével, szintetizálásával és a következő lépések meghatározásával zárült. Az eddigi kommunikációs tevékenységek értékelését és az aktuális lépések maghatározását segítő műhelymunkára az ősz folyamán fog sor kerülni.